Szeretet, gyerekszemmel

"Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet."
Rebeka - 8 éves

"Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az ő szájában biztonságban van a neved."
Zsolti - 4 éves

"A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást."
Karesz - 5 éves

"A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül, hogy te kérnél az övéből."
Kriszti - 6 éves

"A szeretet az, amikor két ember állandóan csókolózik. Amikor pedig már belefáradtak a csókolózásba, még akkor is együtt akarnak maradni és beszélgetnek. Apa és anya ilyenek. Szerintem gusztustalan, amikor csókolóznak."
Emília - 8 éves

"A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."
Robi - 7 éves

"Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz."
Nikolett - 6 éves

"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak ő mosolygott. Ezután már nem féltem."
Csilla - 8 éves

"A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielőtt elalszom."
Klári - 6 éves

"A szeretet az, amikor apa izzadt és büdös, de anya akkor is azt mondja neki, hogy sokkal helyesebb, mint Robert Redford."
Krisztián - 7 éves

"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki belőled."
Judit - 7 éves

"A szeretet az, amikor anyu látja aput a mosdóban és szerinte apu nem is gusztustalan."
Márk - 6 éves

"Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik."
Júlia - 8 éves


Mindig itt kötünk ki!

Internetpolicok Interwjú

Mindig itt kötünk ki!

Képeslap

A Kikötő karácsonyi ajándéka: letölthető képeslap, Kiss Bora pennájából.


Boldog Karácsonyt kíván a Kikötő!
Mindig itt kötünk ki!

Verseink

A Kikötő vers pályázatának nyertesei és a nyertes versek:


Mézes-mázas gondolatok
Kiss Bora

Karácsonykor szép az élet,
Szeretetben él a lélek.
Hiszünk még az Angyalokban,
Csodákban és Szeretetben.
Ajándékot adunk, kapunk,
Csomó giccset, néha szépet.
Mindenki csak szeret, csókol
Holott sok a gonosz lélek.
Legtöbb lélek mocsok gonosz,
Mégis ölel, szeret, csókol…
Végig nézek… rajtunk, s meghasad a szívem, de
Mosolygok és szeretek, mert…
Karácsonykor szép az élet, hiszen
Szeretetben él a lélek.
Lady Amelia Andersen

A CSÚZSA MOMLOKON HÓKOLT.
Vass Csaba és Konya Ütő Bence

BIKÖTŐ KOX!
A BORÓGRA FIKÁJA
KARÁCSONYI AJÁN.
ZSENEKETLEN FÁK.


Címtelen
Bekő Fóri Zenkő

Bé k e ü n n e p , c s o d a v á r á s .
Ka r á c s o n y f a , a n g y a l j á r á s .
Ez a v e r s em i s n a g y o n j ó ,
h a d d a d j o n e g y k é p e t Bo r ó .

Mindig itt kötünk ki!

Borónak...

Tisztelt olvasóink, és BORÓ!

Ezúton szeretnénk hálánkat kifejezni mindenkinek, aki az újság létrejöttéhez
hozzájárult, különösen BORÓnak, akinek rajzai segítségével újabb lépést
tehettünk, a lapszerkesztéshez vezető rögös úton. Köszönjük, hogy
melegséget hoztál nyerteseink szívébe. KÖSZI BORÓ.
Boró és karácsony nélkül, nincs Kikötő! Nélkületek sincs Kikötő!


Mindig itt kötünk ki!

Néhány kép, a karácsonyi műsorról...

Mindig itt kötünk ki!

Tűzálló Pál

Tűzálló Pál

A Színházművészeti Egyetem három diákját, Dénes Emőke, Király Anna és Lukács Emőke harmadéves bábszínész-hallgatókat is láthatja a közönség a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának előadásában, a Tűzálló Pálban. Nagy Kopeczky Kálmán rendezése Tamási Áron azonos című rádiójátéknak írt művére alapszik, mely a magyar mesekincs talajából nő ki, és a tündérmesék határait feszegeti. A darab a Csillagszeműjuhász című magyar népmesére emlékeztet, egy véletlen találkozás, egymásra-találás pillanatától indítva, a kötelező próbatételeken keresztül vezet a beteljesült szerelemig. A népmese motívumait felhasználva egy sajátos székely tündérmesét teremt Tamási, sajátos egyedi szövegkörnyezetébe helyezve. A történet egy igazi „tündérmese”, egy szép és igazi szerelem megszületésének, és a szerelem kiteljesedésének története. Mese a szó tényleges értelmében. Tamási életművéből kiindulva, mondhatjuk, hogy a Tűzálló Pál nem más, mint az Énekes madár gyerekeknek.

A marosvásárhelyi színházmûvészeti egyetem szervezésében, karácsonyi
mûsort adnak elõ a II. éves szinis diákok, egy kicsit másképp...

Idõpontok: 18-án, csütörtökön 13 órától
19-én, pénteken 18 órától (alapítványi gyûjtés)

Helyszín: Az egyetem studió színpada. (Köteles Sámuel u.6sz.)
Belépés ingyenes a csütörtökire.


Mindig itt kötünk ki!

Studió Fesztivál képekben

Mindig itt kötünk ki!

A STÚDIÓ FESZTIVÁL DÍJAZOTTJAI

A legjobb női főszereplő:
VALENTINA ZAHARIA

a bukaresti I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem

Tom Ziegler: A KILENCEDIK LÉPCSŐFOK című előadásában JOANNA szerepének alakításáért

A legjobb férfi főszereplő:
DERZSI DEZSŐ

a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem

Molnár Ferenc: AZ ÖRDÖG című előadásában AZ ÖRDÖG szerepének alakításáért

A legjobb női mellékszereplő:
LOVAS ROZI
a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának

Egressy Zoltán: PORTUGÁL című előadásában az ASSZONY szerepének alakításáért

A legjobb férfi mellékszerplő:
LÁBODI ÁDÁM
a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának

Egressy Zoltán: PORTUGÁL című előadásában RETEK szerepének alakításáért

Stúdió Fesztivál - III. nap

Moldávia az ellentétek országa: bár Európában a legszegényebb, utcáin mégis drága luxusautók közlekednek. Létezik nyelvünnep, de nem tudni, az országban beszélt nyelvek közül (pl. orosz, román) melyikre vonatkozik. Új színházat létrehozni nem érdemes, mert a fővárosban kilenc drámai-, és két bábszínház működik. A legérdekesebb színházat Kisinyovban mégis az Akadémián csinálják. - mondta Anatol Durbală a Gavril Muzicesu Zene-, Színház,- és Képzőművészeti Akadémia bemutatóján. A miértekre és hogyanokra egyetemük néhány fiatal színésze válaszol egy olyan produkcióval, mely mentes bárminemű tanári, vagy más külső segítségtől, kizárólag a diákok kreativitásából építkezik. A Chuck Palahniuk Fight Club című regénye alapján (a film ismerete nélkül!) készült előadás főhőse, Jack, erős racionalitással életet ad új önmagának, Tylernek, aki szabad és képes az egészséges önszeretetre. Amikor az egó és alteregó egymást tudatosítja, egyiknek pusztulnia kell, ez pedig a tökéletes alteregó. De azzal együtt az önszeretetlenségben elpusztul egója is. Az előadást egy kerekasztal-beszélgetés követette a bolognai rendszerről, pontosabban a bolognai rendszer alkalmazásáról a színházművészeti főiskolákban. Dr. Béres András szerint a rendszer értelme az elitképzés; nehézsége a mesterképzés „helyes” megszervezésében áll. Ezzel fel is vetette a beszélgetés egyik legfontosabb kérdését: hogyan szervezzünk mesterit? A jelenlevő intézmények szóvivői megosztották egymással tapasztalataikat, így próbáltak megoldást találni a problémára. Egy másik fontos téma a színművészeti egyetemek közti átjárhatóság volt, amely, mint kiderült, nem működik a legjobban, mivel a nyugat-európai országok nem elég nyitottak a tapasztalatcserére. Következésképpen a mobilitásra hajló keleti országoknak kell összetartaniuk. „Agyonütött a bolognai rendszer” - mondta Hatházi András rendező, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának bemutatóján, kiegészítve azzal, hogy egyetemükön a mesterképzés a színészmesterség órák folytatásában, új előadások létrehozásában áll. Például Moliére Tartuffe című komédiája egyetemük harmadéves diákjainak előadásában, amely a Stúdió Fesztivál záróprodukcióját képezte. Az előadás érdekessége a felfokozottan nevetséges figurák voltak, kivált Orgon, aki csökönyösen vak maradt, holott a valóság a szivárvány legpompásabb színeiben ordított a szemébe. Az alig húzott, három órás Moliére után üdítőleg hatott a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem román zenetagozatának koncertje. Az utolsó nap estéjére ellazultak az idegek, felszabadultak a kedélyek a legőrültebb bulizós hangulatig, amelyet a zsűri kénytelen volt megzavarni egy kis hivatalos díjátadással. Minden egyetem részvételi emléklapot kapott, továbbá díjat nyert a legjobb női és férfi mellékszereplő: Lovas Rozi (Kaposvár) és Lábodi Ádám (Kaposvár), illetve a legjobb női és férfi főszereplő: Valentina Zaharia (Bukarest) és Derzsi Dezső (Marosvásárhely). Végezetül dr. Béres András megköszönte a részvételt és kifejezte azt a reményét, hogy a színházi fesztiválok sora évente folytatódni fog itt vagy valamelyik másik színházművészeti egyetem szervezésében. Sántha Júlia, teatrológia, II. év

Mindig itt kötünk ki!

Stúdió Fesztivál - II. nap

És lőn egyetemek bemutatása, és lőn előadás: második nap. És látták a résztvevők, hogy ez jó. Reggel tíz órakor mindenki még az éjszakai welcome party fáradalmait próbálja elűzni egy-két kávéval – a büfében. (Mi lenne velünk a büfé nélkül?). Így – késve bár, de – megkezdődik a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának bemutatása. Rusznyák Gábor rendező, az egyetem adjunktusa elmondja, hogy a színművészeti szak nemrég, 2003-ban indult, azóta egyetemi szintű öt éves képzést biztosítanak a hallgatók számára. Náluk a bolognai rendszer nem a 3+2 év elv alapján működik, hanem egyfajta osztatlan képzés folyik, ami 1+5 évet jelent. A színészi képzést gyakorlatban is szemléltetendő a másodéves kaposváriak előadása következik. Igaz, alig-alig fértünk be/el, de megérte elmenni Portugáliába! Egressy Zoltán darabját Balikó Tamás rendezte. A történet Irgács falván játszódik, többnyire egy lepukkant kocsmában, melyet apa és lánya (Lajos és Masni) vezetnek. Állandó vendég Sátán, az alkoholista, de ott van a heves, állását vesztette rendőr, Retek, ott van Csipesz és folyton részeg felesége, Nyuszika, és a nyáron is sálat hordó pap. Kissé kilóg a sorból Bece, a Budapestről érkezett fiatalember, aki épp Portugáliába tart... képtelenség pár sorban írni erről az előadásról... Ez még csak a szereplők listája, de hol vannak a találkozásaik, a konfliktusaik, szép pillanataik, a tragédiáik? Jó lenne még egyszer megnézni őket. Ha délelőtt Kaposvár, akkor délután Bukarest. Nicolae Mandea rendező, az egyetem docense mutatta be a bukaresti I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemet – Béres András, egyetemünk elnökének (kedvcsináló) tolmácsolásában. A bukaresti egyetem színházi karán belül rendezői, koreográfiai, bábszínészi, teatrológiai és díszlet-jelmez tervezői képzés is folyik. Négy éve működtetnek drámaíró iskolát, ezenkívül több tervük van a jövőre nézve. A délelőtti programhoz hasonlóan az egyetem bemutatóját az egyetem diákjainak előadása követte. Tom Ziegler A kilencedik lépcsőfok című drámáját adták elő a tavalyi végzős osztály színészei, Adriana Popovici osztályvezető rendezésében. Joanna, valamikori alkoholista (igen, ez egy alkoholista nap volt: Sátán, Nyuszika, Joanna, a baratnője…) sok év után végre találkozik a lányával, Melissával. A négy pályakezdő színésznő nagyon intenzíven játszott, teljes erővel, életszerűen. És bár nem egy vidám történetet néztünk, mégis rengeteget tudtunk nevetni, és bár rengeteget nevettünk, a végén tudtunk sírni is. "Hétfőn én megyek tehozzád, kedden te jössz énhozzám, szerdán..." Ez volt a beszédtechnika kurzus, Kelemen Márta kaposvári beszédfejlesztő tanár vezetésével. Az előző mondat elmondása közben a diákoknak különböző koncentrációs, ritmus- és erőgyakorlatokat kellett végezniük. Hogy ezek miket tudnak?! És elérkeztünk a második nap végéhez, a vásárhelyi elsőéves mesterisek előadásához. Molnár Ferenc Az ördög című művét (a már délelőttről is említett) Balikó Tamás rendezte. Arról szól ez az előadás, hogy az emberek milyen vakok, hogy az ördög úgy és arra vezeti őket, ahogy és amerre ő akarja. Az ördög elhiteti veled, hogy ha bízol benne, minden a legnagyobb rendben lesz. Úgy tűnik, ez a fura jelenség mindenható. És valljuk be: bölcs tanácsokat osztogat dr. Kovács, de nem tesz boldoggá. Az előadás ennyire azért nem szomorú. Voilá! És este lett második nap, hogy lehessen reggel és harmadik nap. Nagy Júlia II. év teatrológia

Mindig itt kötünk ki!

Stúdió Fesztivál

Ünnepélyes megnyitóval kezdődött Stúdió Fesztivál. Dr. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora rövid köszöntő beszédében ismerkedésre, barátkozásra buzdította a jelenlévőket. Ehhez az első lépést a vendégfogadó egyetem román tagozatának zenepedagógia szakos diákjai tették meg, akik egy színvonalas karácsonyi dalcsokrot adtak elő Hófehér Virágok címmel. A második lépés a jászvásári George Enescu Művészeti Egyetemé volt. Anca Ciobotaru, a Színházi Kar egyetemi docense ismertette a kar történetét és a különböző szakokon folyó képzéseket. Előadását kis filmecske kísérte, amely által bepillantást nyerhettünk egyetemük életébe. Ezt követően a Bábművészeti Tagozat diákjait személyesen is láthattuk a Heródes király sosemhallott története című bábelőadásban. A főszereplő a bibliai történetből ismert Heródes király, aki országának minden újszülöttjét kivégezteti, mert egy kisdedtől (a születendő Messiástól) félti hatalmát. A gyilkosság részegségét azonban nem enyhíti a finom királyi bor édessége, inkább gyereksikolyos, anyaátkos álmokkal keseríti meg. Heródes úgy dönt, megnősül, de mivel az egész országban nem találnak olyan nőt, aki hozzámenne, egy nőstény bárányt kénytelen elvenni. A király, az alattvalói, a nőalakok mind felnagyított tulajdonságok hordozói, akik ezáltal válnak nevetségessé: a „mindenható” király helyett a szolgánál is szolgább alattvaló gondolkodik; az alattvalónő kéjsóvár; a menyasszony eleinte kezes bárány, utána házsártos feleség lesz. A produkció vidám hangulattal zárta a délelőttöt. A nap további részében a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem folytatta a bemutatkozást,. Gáspárik Attila az egyetem történetéről mesélt, bemutatta a különböző szakokat, és felfedte oktatói koncepciója kulcsszavát: „személyiségfejlesztés”. Míg az egyik teremben elhangzott az elmélet, a másikban megszületett a gyakorlat. A román tagozat első éves színészeinek improvizációs workshopjára került sor Monica Ristea Horga színész és mesterségtanár vezetésével. A lazító, stresszmentesítő rituálét nehéz, de érdekes koncentrációs gyakorlatok követték, mint például lerajzolni saját testük körvonalait bekötött szemmel; vakvezetés úgy, hogy a vak találja ki, honnan hová vitték; vagy, ami a legnagyobb tetszésnek örvendett: őszintén válaszolni egy papírcetlire írt mesterség tudatában az illetőt körbeülők faggató kérdéseire. A főszerep az est további részében is a vásárhelyi román tagozaté maradt. A következő műsor a Zeneművészeti Kar Decemberi Szimfónia című koncertje volt, amely valóban hozta december ünnepeinek áhitatos, családias hangulatát. Hallhattuk többek között Schubert műveiből az Ave Mariát és a Türelmetlenséget, valamint egy Shania Twain dalt és tangómuzsikát. Az előadók közül Lucian Cioba, VIII. osztályos díjnyertes zongorista tiszta játékával igazán elkápráztatta a hallgatóságot. A szakmai programot a román tagozat végzős diákjai zárták William Saroyan Barlangok Emberei című előadásukkal. A darab koldusokról és árvákról szól, akik menedéket találnak egy elhagyatott színházban, ahol élni nem lehet, csak szerepeket játszani. Ezeket a szerepeket viszik ki az utcákra, hogy megnevettessék azokat az embereket, akiknek a hidegsége miatt nyomorognak. Az előadók a színészek tragédiáját játsszák el, akik rajongásukban életüket áldozzák egy olyan eszméért, a művészetért, amely önmagában nem létezik, csak ha egy színész testet ad neki. A Stúdió Fesztivál első mozgalmas napja ismerkedő, welcome party-val zárult. Sántha Júlia, II. év teatrológia

Mindig itt kötünk ki!

Stúdió Fesztivál

A marosvásárhelyi színházművészeti Egyetem 2008. december 9-11. között első ízben rendezi meg a STÚDIÓ FESZTIVÁLT, mely több ország színiiskolájának találkozóhelye kíván lenni. A rendezvényen három ország színművészeti egyeteme vesz részt: a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem, a kisinyov Zene-, Színház- és Képzőművészeti Akadémia, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Színház és Televízió Kar, a jászvárosi George Enescu Művészeti Egyetem, a kaposvári Kaposvári Művészeti Egyetem, Művészeti Főiskolai Kar, és a szervező marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem.
A fesztivál alkalmából Marosvásárhelyre érkező egyetemek képviselői lehetőséget kapnak saját intézményük bemutatására, illetve megbeszéléseket folytatnak a színművészeti képzés ideális szervezését illetően. A tanácskozást segíti Merényi Anna dramaturg előadása nyugat-európai felsőfokú színészképzőkről. A résztvevő intézmények egy-egy vizsgaelőadásukkal is bemutatkoznak, a produkciókat szakmai zsűri – Makra Lajos színművész, Alina Nelega drámaíró, kritikus, egyetemi tanár, Diana Popdan, a Radio Cultural szerkesztője, Boros Kinga kritikus, egyetemi gyakornok és Székely Csaba író, rádiós szerkesztő – értékeli. A rendezvény ideje alatt a diákok közös mesterség-workshopokon vesznek részt, illetve informális ismerkedésre is lesz lehetőség.
A fesztivál keretében játszott előadásokra a helyek függvényében várjuk az érdeklődő nézőket!


PROGRAM

2008. december 9., kedd
10.00 – A FESZTIVÁL MEGNYITÓJA
10.30 – a George Enescu Művészeti Egyetem Színházi Karának bemutatása
11.00 – HÓFEHÉR VIRÁGOK (kolindák) – előadja a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Zeneművészeti Karának kórusa, vezeti: dr. Paul Miereanu egyetemi adjunktus
12.00 – HERÓDES KIRÁLY SOSEMHALLOTT TÖRTÉNETE – a iaşi-i George Enescu Művészeti Egyetem Bábművészeti Tagozatának előadása
(Román nyelvű előadás, időtartam: 45 perc)
Ebédszünet
16.00 – A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem bemutatkozása
16.30 – Improvizációs workshop (I. év, színész szak, román tagozat) – vezeti: Monica Ristea
18.00 – Tea Time, közben: DECEMBERI SZIMFÓNIA (a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Zeneművészeti Karának koncertje)
20.00 – William Saroyan: BARLANGOK EMBEREI – a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előadása
(Román nyelvű előadás, időtartam: 1 óra 40 perc)
22.00 – Welcome Party

2008. december 10., szerda
10.00 – A Kaposvári Művészeti Egyetem, Művészeti Főiskolai Karának bemutatkozása
11.00 – Egressy Zoltán: PORTUGÁL – a Kaposvári Egyetem előadása
(Időtartam: 1 óra 30 perc)
Ebédszünet
15.00 – A bukaresti I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatkozása
16.00 – Tom Ziegler: A KILENCEDIK LÉPCSŐFOK – a I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása
(Időtartam: 1 óra 45 perc)
18.00 – Beszédtechnika kurzus – vezeti: Kelemen Márta (Kaposvári Egyetem)
Vacsora
20.00 – Molnár Ferenc: AZ ÖRDÖG – a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar tagozatának előadása
(Időtartam: 2 óra)

2008. december 11., csütörtök
10.00 – a kisinyovi Zene-, Színház- és Képzőművészeti Akadémia bemutatkozása
10.30 – Chuck Palahniuk: FIGHT CLUB – Zene-, Színház- és Képzőművészeti Akadémia, Kisinyov
(Román nyelvű előadás, időtartam: 1 óra 20 perc)
12.00 – Kerek-asztal beszélgetés: A BOLOGNAI RENDSZER ALAKLAMAZÁSA A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI FELSŐOKTATÁSBAN
Ebédszünet
16.00 – Merényi Anna (Színház és Filmművészeti Egyetem, Budapest) UTAK ÉS MÓDSZEREK, AVAGY MIT TANULHATUNK EURÓPAI KOLLÉGÁINKTÓL című előadása
17.00 – a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Színház és Televízió Karának bemutatkozása
19.00 – Molière: TARTUFFE – a Babeş-Bolyai Tudományegyetem előadása
(Időtartam: 3 óra)
22.00 – Díjátadás
22.30 – Záróbuli

Mindig itt kötünk ki!

Nem szeretem a brutális rendezői gesztusokat

Nem szeretem a brutális rendezői gesztusokat

Belelapoztam az elmúlt évek Az ördög előadásainak kritikáiba. A szerzők egyhangúlag azon fanyalognak, hogy a százéves Molnár-darab mint szöveg túlbeszélt, mint történet szirupos, és eltűnt a békebeli polgárság, amely a történet közege, a társadalom, amely számára megszólalhatna. Mi teheti mégis érvényessé a darabot? Meg kell találni azt a kódot, amellyel ma fel lehet vállalni a darabot. Azt leszögezhetjük, hogy Molnár egyike a magyar drámairodalom óriásainak, csakúgy, mint a nyugatos nemzedékből Szomory Dezső, Szép Ernő. A századfordulón a szecessziós irodalomból kinőtt színpadi szerzőknek nagyon markáns a jelenléte a magyar drámairodalomban, ezt nem szabad elfelejteni. Mi itt, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen készülő produkcióban nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert fiatal emberek játsszák a szerepeket. A huszonéves mesteris színészhallgatók tíz-tizenöt évvel fiatalabbak, mint Molnár szereplői. Az ő egészséges életérzésük, tehetségük, világlátásuk, saját intellektusuk, szexualitásuk és az egymásra gyakorolt hatások könnyen megteremtik azt az érzést, hogy ez a történet ma zajlik. Molnár darabjainak mindig volt valami személyes, magánéleti indíttatása, vagy valami hír, ami apropót szolgáltatott. Az ördög megírásakor egészen biztos, hogy tudomást szerzett a bécsi polgári körökben akkor elhíresült Sigmund Freudról, aki főleg a férfi-nő kapcsolatok, a házasság elemzésében, kezelésében használta a beszélgetést, a vallomásokat mint terápiát. Molnár megérezte a módszer furcsa rokonságát a színházművészettel, és beleépítette a darabjába. A darab mottója az lehetne, hogy mennyi hazugság, mennyi elfojtás, a szubegóba rejtett zsigeri indulat marad titokban, mert a látszatoknak, konvencióknak, az egymás iránti tisztelet általános elvárásának akarunk megfelelni. Így civilizáljuk magunkat egy kommunikációra, egy életre. Az ördög pedig kihajszolja, felkorbácsolja a szabad döntést. Ez egy Faust-Mefisztó történet, és Molnár a sajátos, budapesti polgári miliőbe helyezi. Európa ma újra a polgárosodás útját járja, a mai nézőnek ismerős lehet a folyamat. Kitermeli magát az a réteg, amely a társadalmi rang, az anyagi biztonság által belekerül egy nagyon behatárolt életprogramba. Nem árt, ha a színészhallgatóknak van lehetőségük egy mesterkurzuson megismerni ezt a világot és ezt a stílust. Elemzéssel és indoklással szépen rá lehet vezetni őket a megfelelő játékstílusra. Érdekes módon, a primér szinten cukrosnak, bájosnak érezhető mondatok természetes hangzást kapnak abban a pillanatban, ha lelki folyamatok által kikényszerítve szólalnak meg. „A tiszta lelkiismeret olyan, mint a langyos fürdő. Úgy – ül benne az ember.” Olvasva érezni helyenként az aforizma-ízt. Különbség van a szellemeskedés és a szellemesség között. Ha szituatív vagy figurális kapcsolódása van, akkor a szellemesség nem válik öncélú szellemeskedéssé. Erre valók az elemzések, amelynek során élő anyagként kezeljük a szöveget. Kosztümös vagy megjelenésében is mai előadásra számíthatunk? Olyan jelmezeket használunk, amelyek lényegében nem korhoz kötöttek. A frakk száz éve is frakk volt, és ma is azt viselik a férfiak a budapesti estélyeken. Miután elég erős retró-időszakot élünk a divatban, ugyanúgy kísért a hatvanas évek, mint a szecesszió. Korhű, de nem túlhangsúlyozottan az – erre törekszünk. A muzeális hűség sem jó, és erőszakosan maivá tenni sem szeretném, például mobiltelefon vagy laptop behozásával. Nem szeretem a brutális rendezői gesztusokat, amelyek letolják a néző torkán az értelmezést. Bízni kell a problematika érvényességében, másként Aiszkhüloszt és Shakespeare-t sem tudnánk játszani. „Az arcbőre sötét. A haja ékbe font. A szemöldöke kissé ferde” – írja Molnár az ördögről. Az Ön pécsi előadásában Ottlik Ádám játszotta a szerepet, akinek a civil megjelenése, a fejformája jellegzetesen mefisztói. Milyen lesz a marosvásárhelyi ördög, ezúttal Derzsi Dezső megformálásában? Az ördög furcsa, de semmiképp sem túlvilági. Krakéler figura, aki valami rejtett, de számára kézenfekvő titokkal, akár szellemi fölénnyel bír. Sokan kísérleteznek azzal az életben is, hogy másak, különbözőek legyenek – ő tényleg az. Másként használja önmagát, az élet leélésének más módját választotta, mint a környezete. Egy erős attitűdből szemlélve nyúl bele a közösség törvényszerűségeibe. Intrikáival, provokációival fontos döntésekbe szól bele, domináns személyiséggé válik. A megjelenésében lesz valami ördögi? Megpróbáljuk megtalálni azokat a gesztusokat, amelyek az előadás kialakuló konvencióihoz képest árnyalatnyi zökkenést, disszonanciát okoznak, épp csak annyit, hogy más fénytörésbe helyezzék a figurát, elbizonytalanítsák a nézőt. A ki- és belépegetés egyensúlyát kell megtalálnunk. Ön színész, rendező, színházigazgató a Pécsi Nemzeti Színházban, színésztanár a Kaposvári Egyetemen. Hogyan született meg ez a munkakapcsolat, miért találta izgalmasnak, hogy az itteni diákokkal dolgozzon? Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó idején érkezett a felkérés. Béres András barátom bemutatta az utódját, Gáspárik Attila rektort, aki felvetette egy meghívás lehetőségét, és hamarosan jött is a konkrét felkérés. A tanítás négy-öt éve beépült az életembe. Júniusban az első évet végezte az osztályom – tudtam, hogy akikkel itt dolgozni fogok, azok túl vannak az ötéves képzés első részén, és mesteri szinten folytatják tanulmányaik. Nagyon sok jót hallottam róluk Béres Attila rendező barátomtól, aki tavaly tartott nekik workshopot. Nem volt kétség afelől, hogy vállalom a felkérést. A nehézség az volt, hogy egyeztessük az időpontokat, hiszen állandó kötelezettségeimnek is eleget kell tennem. Hogyan oldotta meg, hogy a munka ne akadjon el olyankor sem, ha Ön nincs itt? Amikor a felkérés megtörtént, jeleztem, hogy négy héten keddtől szombatig tudok itt lenni. Ez abban az esetben elegendő, ha van egy segítségem, aki a másik négy hétben foglalkozik a színészekkel, hogy ne maradjanak gazdátlanul. Aki végigcsinálja velem a kurzust, és nem mond ellent a gondolatmenetemnek. A rendezőszakosok közül választottam egy társrendezőt, Porogi Dorkát, akinek történetesen tanítom a testvérét Kaposváron. Korábban nem látta színpadon a hallgatókat. Hogyan készítette a szereposztást? Rengeteg fényképet küldtek, és sokat beszélgettem Béres Attilával. A felkérés úgy szólt, olyan darabot válasszak, ami a színészre helyezi a hangsúlyt. Azt kerestem, hogy mindegyiküknek hasonlóan fontos szerepet tudjak adni, és Az ördög ezt lehetővé teszi. Borzasztóan tetszik, ahogy ezek a húszéves gyerekek nyersen, őszintén megszólaltatják Molnárt. Kérdezett: Boros Kinga

Mindig itt kötünk ki!

Voilá! Molnár-bemutató a Stúdióban

Voilá! Molnár-bemutató a Stúdióban

December 5-én pénteken este 7 órától mutatja be első előadását a magiszteri színészosztály. Balikó Tamás rendezésében Molnár Ferenc Az ördög című darabját adják elő. A huszonkilenc éves Molnár Ferenc, már ismert hírlapíró, de drámaszerzőként még teljesen kezdő, egy bemutatott darabbal a háta mögött megnézi Goethe Faustját, és az a frivol gondolata támad: Mephistót frakkba öltöztetni, és belehelyezni egy untig ismert szerelmi háromszög, egy 20. századi pesti evidencia, a férj-feleség-ház barátja hármasba, egy úgynevezett társasági vígjáték közepébe. És Molnár Mephistója, Dr. Kovács néven, 1907-ben megjelenik a színpadon (játssza: Hegedűs Gyula), Az ördög című színdarabban, és fondorlatos trükkökkel, erős élet- és emberismeretével, emberien gyilkos humorával összehoz egy régi szerelmespárt, szétválaszt hazugságon alapuló kapcsolatokat, zűrzavart okoz - és rendet teremt. És mellékesen beröpíti Molnár Ferenc drámaírót a világhírbe, már 1908-ban olaszul, angolul, németül harmincnál is több színház játssza Az ördögöt. Molnár ördöge nem túlvilági figura, inkább, ahogy Molnár fogalmaz, amolyan "ördög bácsi", de amit levezényel, az kellemesen izgalmas, kellően mulatságos, és néha fölöttébb ismerős. És, mielőtt továbbmenne egy másik történetbe, rendet-rendetlenséget csinálni, még körülnéz, és azt mondja: "Voilá!" - és igaza van... (port.hu) További előadások decemberben: 7. vasárnap, de. 11 óra; 10. szerda, este 8 óra (a Stúdió Fesztivál keretében); 16. kedd, este 7 óra.

Mindig itt kötünk ki!

Ármány és szerelem a főiskolán

Az előadás megtekinthető: december 6.(szombat), 19-órától, az egyetem stúdiójában.

Rendező:
Mikuli János

Mindig itt kötünk ki!